Altatás hatása az agyra

1. Egyes becslések szerint az Egyesült Államokban évente olyan eset van, hogy a beteg idő előtt felébred, ami többnyire nagy megrázkódtatást jelent mind a páciens, mind az orvos számára.
2. OTSZ Online - Az anesztézia károsíthatja az agyat?
3. A kórházi tartózkodás már eleve nagy kiszolgáltatottságot jelent az ember számára, a helyzetet tovább súlyosbíthatja a beavatkozások miatti szorongás.

Ma is rejtély, mi történik műtéti altatáskor Tátrai Péter Ám ha ezt tudnák a betegek, valószínűleg felugranának a hordágyról, és elfutnának. Emery Brown, a bostoni Harvard Egyetem idegtudósa, az altatás agyi mechanizmusainak szakértője - aki egyben az aneszteziológia professzora is - hallgatóinak azzal szokta demonstrálni az altatási folyamat sebességét, hogy a műtét előtt álló pácienseket megkéri: kezdjenek el tól visszafele számolni.

Elkezdik:99, 98, 97, ööö Az altatás nem altatás hatása az agyra agy kikapcsolása A műtéti altatás, más szóval az általános érzéstelenítés a modern orvostudomány egyik sikertörténete.

Ma is rejtély, mi történik műtéti altatáskor

Az anesztéziának öt feladatot kell egyszerre ellátnia: a műtőasztalon fekvő betegnek eszméletlennek kell lennie; nem szabad emlékképeket őriznie arról, ami történik vele "Egy nyitott szívműtét nem olyasmi, amire az ember később szívesen gondol vissza" - emlékeztet Brown ; nem szabad fájdalmat éreznie; mozgásképtelennek kell lennie; és mindezek mellett a fő élettani paramétereinek - mint a pulzusszám, a légzés, a keringés, a testhőmérséklet - stabilnak kell maradnia.

Az aneszteziológusok a mai szerekkel és eszközökkel rutinszerűen hozzák létre ezt a rendkívül kényes egyensúlyi állapotot - a kiforrott magas vérnyomás krónikus betegségnek számít nélkül lehetetlen volna, hogy csak az Egyesült Államokban mintegy 60 ezer műtéti altatást végezzenek naponta.

Tibeti zene, Gyógyító zene, Relaxációs zene, Relaxáló stresszoldó zene, ☯3266

Elég sokat tudnak már arról is, mi zajlik le ilyenkor: ismeretes, hogyan módosítják az altatószerek a viselkedésünket, hogyan bomlanak le ezek a vegyületek a szervezetünkben, sőt bizonyos mértékig az is, hogy milyen jelfogó molekulákhoz receptorokhoz kötődnek az idegsejtek felszínén.

Rejtély azonban marad számtalan.

Az anesztézia károsíthatja az agyat?

Nem tudjuk például, pontosan milyen aktivitási mintázatot hoznak létre a különböző altatószerek az agyban. És az sem ismert, hogy ugyanaz az eredmény elérhető volna-e más, a betegek számára kíméletesebb, kockázatmentesebb módon.

Brown és munkatársai a bostoni Massachusetts Institute of Technology és a Harvard Egyetem labortatóriumaiban ezeknek a kérdéseknek eredtek a nyomába, amikor egészséges, önként vállalkozó alanyok agyi aktivitását figyelték meg az elektromos jeleket rögzítő EEG elektroenkefalográf segítségével az általános érzéstelenítés állapotában, illetve az altatásból való visszatérés közben.

Kiderült, hogy az altatás egyáltalán nem jelent egyet az agy kikapcsolásával. Míg egyes agyterületek csakugyan elhallgatnak, más területeken a sejtek közötti jelátadás "zajosabbá" válik, megint más kapcsolatok pedig a kommunikáció fokozott szinkronizációját mutatják - kicsit hasonlóan ahhoz, ami egy epilepsziás roham során történik.

Brownék ezt a heterogén aktivitási mintázatot azzal magyarázzák, hogy az altatószer ugyanazt a receptort egyes agyterületeken stimulálja, míg másokon gátolja.

Az régóta ismert, hogy a sejtek közötti társalgásban mind a zajszint növekedése, mind a szinkronizáció - kiterjedt idegsejt-csoportok aktivitásának összehangolódása - a tudat elvesztéséhez vezethet; a tudatkikapcsoló hatáshoz tehát egyáltalán nem szükségszerű, hogy az érintett agyterületek valamennyien inaktívak legyenek.

A műtéti altatás közelebb áll a kóma állapotához A kutatók szerint az altatásban lévő ember EEG-mintázata lényeges hasonlóságot mutat a kómába esett betegek agyi elektromos jeleivel, miközben határozottan különbözik az egészséges alvásra jellemző EEG-képtől. A műtéti altatás és a normális alvás közötti eltérés már a tapasztalat szintjén is nyilvánvaló: az alvót még a legmélyebb álmából is fel lehet rázni, míg a műtét alatt - szerencsére - a test legérzékenyebb területein folytatott vagdosásra sem ébred fel a páciens.

De gondoljanak csak bele: betolnak valakit a műtétre, és én azt mondom neki, hogy mindjárt kómába ejtem - valószínűleg felugrik a hordágyról, és elfut!

Én mégis azt gondolom, hogy őszintén kell beszélni. Alaposabban kell tájékoztatni az embereket" - nyilatkozta Brown. Én eljuttatom ebbe az állapotba - de ki is hozom onnan! Tételezzük fel például, hogy valaki korábban teniszező volt, és tudjuk, hogy a teniszezők agyának melyik területe aktivizálódik akkor, amikor a szervára gondolnak.

Befolyásolja-e az altatás az agyi fehérállományt?

Arra kérjük tehát a beteget: ha hall minket, képzelje el, hogy most szervál - és figyeljük, hogy a kérdéses agyterület aktivitása fokozódik-e. Így egy olyan beteg is kitörhet a teljes némaságból, aki a hagyományos módokon éppen képtelen kommunikálni. Brownék és mások is megfigyelték, hogy a ketamin nevű, más altatószerekkel kombinációban használt szer valójában nem lenyomja, hanem éppen felpörgeti az agytevékenységet. A ketamin tehát az agy túlaktiválásával éri el az eszméletvesztés állapotát, de "útközben" hallucinációk, euforikus állapot és testen kívüli élmények is felléphetnek ami miatt e vegyület népszerű egyes droghasználók körében.

A National Institute of Mental Health tudósai által végzett kísérletsorozat rámutatott arra, hogy a ketamin extrém alacsony dózisban altatás hatása az agyra azonnali kedvező hatást gyakorol a krónikus depresszióban szenvedő betegek kedélyállapotára.